Pléhkisztusok - "Miféle titkot őriz hallgatásotok?" - Asztali és falinaptár - 2018
Bertha János : A korszerű furulyaiskola - módszertani kiadvány, tanári kézikönyv.
Bertha János : A korszerű furulyaiskola - módszertani kiadvány, tanári kézikönyv.
Az országos elismerést is kivívó módszertani kiadvány ("A korszerű furulyaiskola") megjelentetése a magyarországi furulyatanításban ugyancsak e kis iskola falai közül került ki. Ismertető a könyvről, - amely megrendelhető a muzsikahaz(kukac)freemail elektronikus postacímen Bertha Jánostól.
Bertha János : Walter van Hauwe furulyamódszertanáról
Bertha János : Walter van Hauwe furulyamódszertanáról
A XVIII.században nagy változások történtek a zenei életben.
Az opera népszerűbb lett, a szimfonikus zenekar nagyobb, a szalonok helyébe a hangversenytermek léptek, és ennek következtében a hangszereknek is modern értelemben véve "igazivá" kellett válniuk: hangosabbá, teltebbé, nagyobbá, terjedelmesebbé, az új zene által megkövetelt dinamikára alkalmassá.
A legtöbb hangszer azonban ennek a hangzási ideálnak nem felelt meg, és ezért átalakították őket.
Így változott a clavichord zongorává, a chalumeau klarinéttá, a hegedűn, a fuvolán és az oboán pedig szerkezeti változtatásokat végeztek. De nem mindegyik hangszernél történt így.
A speciális szerkezetűek nem fejlődhettek tovább.
A csembaló a korlátozott dinamikai lehetőségével, a viszonylag kisebb hangerejével, halk hangzásával, a bonyolult elrendezésű húrjaival nem adott lehetőséget nagyobb mérvű átalakításra.
Ugyanez történt a viola da gambával is. Ennek a hangszercsaládnak csak a legmélyebb hangú tagja, a nagybőgő élte túl jelentősebb változtatások nélkül ezt az időszakot, és ma is használják a modern zenekarokban.
A furulya érzékeny hangzásával, korlátozott hangerejével, a távol eső hangoknál fellépő intonációs problémáival lassan a feledésbe merült. Helyette inkább a harántfuvolát részesítették előnyben.
Differenciált crescendókat és diminuendókat, hangos mély vagy lágy magas hangokat a mi "egyszerű" hangszerünkből nem lehetett előhozni. Ez "nem tiszta" - érveltek az akkori játékosok -, és nem is tévedtek egészen. Amikor pedig a furulya az 1900-as évek körül újra előkerült a feledés homályából, akkor a játékosok ugyanazon problémák előtt álltak, mert a furulya még mindig nem versenyezhetett a zenekari hangszerekkel. A későbbi években, mikor a kamarazene egyre inkább teret nyert, a furulya is kiállta az összehasonlítást más hangszerekkel. A mai játékosok pedig a régi és az új technika alkalmazásával javították és fejlesztették, mely a nem várt hangzási lehetőségek egész sorát tárta fel"- olvashatjuk van Hauwe könyvében.
A furulya 1750-től egy XIX. század végi angliai hangversenyen történt megjelenéséig teljesen hiányzott a zenei életből. Az a tény, hogy ezen a hangversenyen a játékos bedugaszolta a hüvelykujj-lyukat, úgy gondolván, hogy az tévesen került erre a helyre, mutatja azt a hosszú utat, melyet a mai zenei gyakorlatba már beépült hangszer megtett.
Először 1950 után tudta megvetni a lábát, mint a zenei nevelés és a műkedvelő előadások hangszere. De idővel a hivatásos zenészek körében is jelentőssé vált. A művészi színvonal emelkedésével párhuzamosan folyt a régizenei előadásmódra vonatkozó fontos zenetudományi közlemények megjelentetése is. A közelmúlt legismertebb szólistái közül Hans Martin Linde (Svájc) és Frans Brüggen (Hollandia) tette a legtöbbet a hangszer elismertetéséért.
Walter van Hauwe, ennek az elfeledett és újra felfedezett, majd népszerűvé vált hangszernek módszertanáról, játékkultúrájáról mindent leír, amit csak tudni lehet.
F. Brüggen a furulyázás koronázatlan királya írja: "Nem hiszem, hogy volna alkalmasabb személy, mint Walter van Hauwe, aki könyvet írhatna a furulya technikájáról, módszertanáról".
A szerző biztatására és segítségével láttam hozzá a "Moderne Blockflötentechnik I-II-III." kötetének hazai megjelentetéséhez.
Czidra László,- a közelmúltban elhunyt furulyaművész, tanár - is évek óta sürgetett a mielőbbi kiadással, amely anyagi okok miatt váratott magára.
Megjelentetéséhez ajánlásokkal rendelkezem továbbá
• a Magyar Zeneiskolák Szövetségének tiszteletbeli elnökétől
• Békefi Antal Attila megyei szaktanácsadótól, tanszakvezető tanártól.
A blockflöte - amelyet hazánkban furulya néven ismernek a legtöbben, nem összetévesztendő azonban az un. népi furulyával, amely felépítésében stb. teljesen különbözik a most tárgyalttól - a reneszánsz és barokk egyik legnépszerűbb hangszere volt.
Zeneoktatásunkban hiányt pótló, olyan módszertani alapműről van szó, amelyet a világban sikerrel és megelégedéssel használnak az alapfoktól egészen az akadémiai tanulmányokig.
A magyarországi furulyaoktatás évtizedeken át a legmostohább gyermek volt a zeneiskolai tanszakok között. Annak ellenére történt ez így, hogy ez az a hangszer, melyen talán ma is a legtöbben tanulnak.
Tanításához módszertani kiadvány, tanári kézikönyv magyar nyelven mindeddig nem jelent még meg.
Az első kötet négy nagy fejezetet tárgyal:
I. A furulya tartása
(A jobb és bal kéz, az ajkak, a kedvező súlyelosztás)
II. Az ujjak mozgásáról
(Ez a fejezet a tulajdonképpeni mozgástól kezdve, a "féllyukak"problematikáján túl fogástáblázatot, és ujjkombinációkat is kínál gyakorlatokkal kiegészítve.)
III. A légzésről
(A hangszer speciális tulajdonságait figyelembe véve tárgyalja ezt a fejezetet, úgy hogy a lehető legszebb, igazán "furulyás-hangzás" megtanulása minden játékos sajátjává váljon.)
IV. Az artikulációról
(A furulya bármelyik másik fúvós hangszernél jobban igényli a nyelvi aktivitást, az artikulációt azért, hogy a maga sajátos nyelvén szólalhasson meg. A furulyán szegényes artikulációval játszani époly kevéssé meggyőző, mintha valaki olyat szeretne elmondani, amit senki sem ért meg. Ennek megfelelően ír: a mássalhangzókról, a nyelv helyzetéről szimpla T és D-nél, a duplanyelvről, a Kés G mássalhangzókról, a legato-,portato-és staccatóról.
Remélem, hogy akik veszik a fáradságot, hogy lépésről lépésre áttanulmányozzák, kipróbálják gyakorlatait, szakmai fejlődésüket tapasztalva megelégedéssel mondanak majd róla bírálatot.
Természetesen minden ember más, ezért tanárra, tanítványra egyaránt érvényes, hogy a kötetben szereplő megjegyzéseket, tanácsokat, ki-ki saját adottságaihoz igazítsa.
Ez a furulyaiskola és folytatása nem lehet az egyetlen és biztosan üdvözítő módszerek tárháza, de hiszem, hogy mindenki megtalálja benne azt, amitől tanítása, játéka jobbá válhat.
Néhány szó a szerzőről:
Walter van Hauwe 1948-ban Hollandiában született.
Zenei tanulmányait Hágában a "Koninklijke Konzervatóriumban" Frans Brüggennél végezte.
"Cum Laude" minősítéssel diplomázott 1969-ben.
Blockflötén (furulyán) és fuvolán egyaránt játszik, a középkori, reneszánsz és barokk zene specialistája.
A Little Consort,- régizenét játszó együttes - alapítója, gyakran kamarapartnereKees Boeke, Frans Brüggen, Bob van Asperen, Wouter Möller. Több közös hangfelvételt készített a Leonhardt Consorttal és a Nicolaus Harnoncourt vezette Concentus Musicus Wien együttessel.
Jelenleg Amszterdamban tanít a Sweelinck Konzervatóriumban. Szerte a világon koncertezik.
Több hangversenyt adott már Európában, Japánban, Ausztráliában és az USA-ban.
A régi mesterek művein túl egyre gyakrabban megszólaltatja századunk zenéjét.
Emlékezés Kodály Zoltánra... - Volt egyszer egy Haydn kórus-2007, második, javított kiadás-2009.
Emlékezés Kodály Zoltánra... - Volt egyszer egy Haydn kórus
Szerzők:
Dr. Cs. Varga István irodalomtörténész, Jáki Sándor Teodóz OSB, Nagy Alpár, Dr. Nádasi Alfonz OSB, Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző és Bertha János
Fertőd - Süttör és Eszterháza - évszázadaiból
Fertőd - Süttör és Eszterháza - évszázadaiból
A könyv tizenhét fejezetben, közel háromszáz oldalon mutatja be a települést az őstörténeti, régészeti kultúráktól napjainkig.
Külön fejezeteket szentel Süttör és Eszterháza történelmének, Süttör első írásos emlékét őrző oklevéltől (1289) egészen az elmúlt évben Díszpolgári és Pro Urbe kitüntetéssel jutalmazottak névsoráig.
(Süttör a középkorban, Süttör és Eszterháza 1526 és 1950-ig, Eszterháza települése, épületei és kertjei a XVIII. században, a Süttöri Ács és Kőműves Céh, Iskola és egyháztörténet.
Zenetörténeti fejezete ( Bertha János ) bemutatja az egykori Süttöri Római Katolikus Dalárda és Haydn kórus történetét,- tagjaik névsorával és korabeli fotókkal illusztrálva.Ttovábbá a zeneiskola történetét is)
MEGVÁSÁROLHATÓ A FERTŐDI HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS,
J. HAYDN EMLÉKSZOBA JEGYPÉNZTÁRÁBAN,ÉS A VÁROSI KÖNYVTÁRBAN.
(FERTŐD, MADÁCH SÉTÁNY 1. )
Ára: 3.000,-Ft/db
Fertődi Blockflöte Együttes - Reneszánsz és barokk kamarazene (CD)- 2003., 2005.
A Fertődi Blockflöte Együttes
A régi zene - amelyet iskolánkban a blockflöte tanszak testesít meg - egyik fő arculatát jelenti az intézménynek.
Az együttes 1991-ben alakult - a zeneiskola továbbképzős növendékeiből.
Az 1992, -95, -98-ban és 2001-ben Budapesten rendezett országos verseny döntőjében minden alkalommal eredményesen szerepelt.
1995 és '98-ban, szólókategóriában három tanuló részesült országos harmadik, illetve megosztott második-harmadik helyezésben.
További rangos elismerések jellemzik eddigi munkájukat; mint például a Regionális Kamarazenei Fesztiválon elnyert Fesztivál (1998) és számos Különdíj (1997, 2000), a Kultúrával a Nyugat Kapujában elnevezésű nemzeti fesztiválon (2000) aratott siker.
2001-ben, a Bartók Rádió "Most mi muzsikálunk" sorozatában a szombathelyi Bartók teremben készült velük hangfelvétel.
A közel tíz éve alakult Blockflöte Együttes több önálló hangversenyre is kapott meghívást. 1998-ban azon tizenkét együttes egyike lehetett, aki Magyarországot - megyénkből egyedüliként képviselte az V. Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválon Barcelonában.
Tagjai:
Művészeti vezető: Bertha János
Bella Tünde- szoprán, alt- (13,20,21,22)
Benkő Viktória - alt, tenor- (1,2,3,4, 18,19)
Dollmayer Ágnes - alt, tenor-(1,2,3,4)
Dollmayer Katalin - szoprán, alt-(1,2,3,4, 18,19)
Fülöp Judit - alt, tenor, basszus-(1,2,3,4,14,15,20)
Horváth Attila - ütőhangszerek, szopraninó, szoprán, alt-
Horváth Veronika - alt-(1,2,3,4,14,15,19,20)
Varga Márton - szopraninó, szoprán, altfurulya, ütőhangszerek. (1,2,3,4,13)
Pálmai Éva - virginál, csembaló(18)
A hangfelvételen közreműködött:
Barcza Bea- csembaló (21)
Szekendi Tamás- csembaló (22)
Horváth Friderika- gordonka (21)
Fertődi Kaendárium-2009
Fertődi Kaendárium - 2009
Furulyamuzsika CD - 2010
FURULYAMUZSIKA - BLOCKFLÖTENMUSIC - RECORDER MUSIC
A FERTÕDI J. HAYDN ZENEISKOLA TANULÓI:
DIE SCHÜLER VON DER FERTÕDER J. HAYDN MUSIKSCHULE:
THE STUDENTS OF THE J. HAYDN MUSIC SCHOOL OF FERTÕD:
Solymos Fanni, Varga Fanni, Várhelyi Luca – furulya • blockflöte • recorder
Magyar Júlia – hegedû • violin
Bella Tünde – furulya • blockflöte • recorder
Szekendy Tamás – csembaló • cembalo (continuo, improvisation)
Legoza Gábor – dob • schlaginstrument • percussion
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| CD borító | 87.01 KB |
| CD korong | 108.79 KB |
| CD füzet | 2.1 MB |
In Memoriam Joseph Haydn CD-2009
|
In Memoriam Joseph Haydn CD |
Kapható a Városi Könyvtárban és a zeneiskolában. 2009. |
 |